A legszebb arcát mutatta az Alföld a szentesi retróhétvégén


BCmot, Kisdácsia, Púpos, szolgálatképtelenség és változékony idő volt a program Szentesen, a MÁV idei első nagyrendezvényén.

A tavasz utolsó napjaira esett az idei év első nagyobb szabású retróhétvégéje: ezúttal Szentesre és környékére szervezett nagyszabású rendezvényt a MÁV. Az esemény ezúttal is szép számmal vonzott érdeklődőket hazánkból és határainkon túlról is, és persze a retróhétvégéken megszokottá vált faksznik sem maradtak el.

A rendezvény alkalmából a 130-as és a 147-es vasútvonalat vették birtokba a veterán vasúti járművek. Ezek a vonalak egyébként nem állnak a vasútbaráti érdeklődés homlokterében, viszont a menetrendi struktúra lehetővé tette, hogy a vasúttársaság szép számmal vonultasson fel járműkülönlegességeket. A középpontban az idén jubiláló Púposok álltak: a jellegzetes megjelenésű mozdonyok már hat évtizede koptatják a vaspályákat. A típust két mozdony is képviselte: a hagyományos kivitelű 224-es fellépésével kapcsolatban voltak ugyan aggodalmak, de ezek jórészt alaptalannak bizonyultak, míg a Záhonyban nemrégiben elkészült M40 302-es ezen a hétvégén mutatkozott be a nagyközönségnek friss, „újkorát” idéző ruhájában.

A hétvége főattrakciója viszont kétségtelenül a BCmot 390-es volt, amely a rendezvény alkalmából Szentes és Orosháza között állt szolgálatba. A nemrégiben felújított motorkocsi szerepeltetése minden szempontból telitalálat volt, hiszen a típus ezer szállal kötődik a nagy múltú szentesi motorgarázshoz, a kicsinosított BCmot pedig remekül illett a 147-es vonal helyenként szinte idilli környezetébe.

Az igazi alföldi mellékvonali hangulatot árasztó 147-es vonalon csattog a sötétzöld motorkocsi

Hasonló szenzáció lehetett volna a hatvani 1137-es Kisdácsia vendégszereplése is az orosházi oldalban, de az örömből hamar üröm lett szombaton. A közelmúltban a Jászságban és Nógrádban is különvonatozó mozdony olyan rosszul viselte a vicinális „i” sínes szakaszán tapasztalható pályaállapotokat, hogy a személyzet a mozdony állapotának megóvása érdekében úgy döntött, visszaútban már nem közlekedik vele az eredeti útvonalon. Emiatt a Kisdák Hódmezővásárhely felé kerülve tért vissza Szentesre, míg az eredetileg tervezett szakaszon pótlóbusz közlekedett helyette.

A műszaki nehézségek máshol is okoztak némi fejtörést a szervezőknek. A rendezvényen a tavalyi Szergej-ünnepre kicsinosított 109-es hatlábú szerepeltetése is tervben volt, de szolgálatképtelensége miatt végül 096-os társa állt be helyette a fordába szombat reggel. A balsors azonban úgy hozta, hogy nem sokkal később a „testdublőr” is bedobta a törölközőt, viszont a helyére beállított 120-as Szergej már a szombati penzum maradékát és a vasárnapi napot is le tudta hozni komolyabb vérveszteség nélkül. A meglepetésvendég feltűnését az érdeklődők közül persze kevesen bánták, a retróhétvége elszenvedői – tehát a 130-as vonal rendszeres utazóközönsége – viszont kevésbé viselték jól a meghibásodások miatti késéseket.

Fritz Gergely fotóján Tiszaföldvárra érkezik az utóbbi időben ritkán látott klasszik Szergej

A kellemesen szellős programot egyébként szombaton és vasárnap is színesítette néhány meglepetés: az első napon a MÁV Rail Tours 1535-ös Mikkelsene tűnt fel a 130-as oldalban egy Szentesre tartó rakott vonat élén, vasárnap pedig a BCmot ballagott vissza a fővárosba a „módváltott” 146-os vonalon. A program zárásaként a szerencsésebbek bobós tehervonatot is fotózhattak Lakiteleknél: a Kárpát Vasút 315-ös gépe üres pőrekocsikat hozott Ferencvárosból az elágazóállomásra.

A veterán vasúti járművek szerelmeseinek az idén még további három retróhétvégével kedveskedik az államvasút: július elején a hagyományteremtő 26-os és 29-es vonali rendezvényre lesz majd érdemes odafigyelni, míg augusztusban Kaposváron támad majd fel a szél múlt vonatozásainak hangulata egy hétvége erejéig. Szeptemberben retróhétvégével eddig még nem sújtott vidéken, Balassagyarmat környékén bukkannak majd fel a különleges mozdonyok és motorkocsik – olvasható a vasúttársaság honlapján.

Az átlagosan nagyjából 50 éves járművek között kissé kakukktojásnak számított, de mindenképpen üdvözlendő volt az utolsó „piros” Uzsgyi, a 032-es szereplése. Furcsa belegondolni, hogy a szögletes motorvonatok valójában fiatalabbak az alacsonypadlós Desiróknál. Greczula Levente László Szegváron, a teljes csapórudas sorompókkal örökítette meg az egyik ajtaján egy darabka cseh vasúttörténetet is magával hordozó motorvonatot