Csendben vegetálgatnak a boszniai Ganz motorvonatok


Megfogyva és törve, de a negyvenen túl is üzemelnek még a bosnyák vasút magyar eredetű járművei.

Honi vasútbaráti körökben jól ismert, hogy a Ganz-MÁVAG az 1970-es évek második felétől több ütemben háromrészes villamos motorvonatokat szállított a jugoszláv államvasútnak (Jugoslavenske željeznice – JŽ). A 411-es sorozatú motorvonatokból elővárosi és luxuskivetelű változatokat is forgalomba állított a JŽ – utóbbiakat kifejezetten az 1984-es szarajevói téli olimpiára szerezték be. Az utasok kényelméről a csupa elsőosztályú szakasz mellett fedélzeti büfé is gondoskodott, ami a két vezérlőkocsi egyikében kapott helyet. A rendezvény ideje alatt ezek az elegáns fényezésű vonatok szállították az utasokat Belgrádból és Zágrábból Szarajevóba, illetve az olimpia vasúttal elérhető egyéb helyszíneire, például Zenica és Ploče felé.

Jugoszlávia széthullását követően a Ganzok egy része Horvátországba, más részük Bosznia-Hercegovinába került. Érdekes, hogy az ötödik ikszbe lépő motorvonatok még mindkét országban üzemelnek: a horvát vasút (HŽ) egészen a közelmúltig az ott 4111-es sorozatúra „keresztelt” magyar motorvonatokra alapozta Zágráb elővárosi vonatközlekedését, ahonnan csak az elmúlt évtizedben kezdték kiszorítani őket a hazai Končar gyár járművei. A Mađarok, ahogy származásuk után emlegetik őket, azóta teljesen a perifériára szorultak, napjainkban Zágráb és Károlyváros (Karlovac) között lehet még összefutni velük, sokukat leállították.

Eredeti homlokfalú Ganz motorvonat a zágrábi főpályaudvaron 2021-ben

A Bosznia-Hercegovinába szakadt Ganzok története valamivel kacifántosabb. A hányattatott sorsú ország – amelynek vasútjáról az uuuuu.hu-n több beszámolót is közöltünk már – területén két „fél” államvasút is működik: a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén a ŽFBH, a Szerb Köztársaságén pedig a ŽRS közlekedtet még néhány vonatot, egyikük sem túl nagy lelkesedéssel. A Jugoszlávia széthullását követő osztozkodás során mindkét vállalathoz kerültek Ganzok. A ŽRS osztályrészéül jutott motorvonatok sosem közlekedtek az új vasútvállalat égisze alatt, a doboji állomás egyik félreeső vágányán örökre átadták őket az enyészetnek – az oldalukon még felbukkanó üzembentartói jelzések alapján jó eséllyel állományba sem vették őket.

A ŽFBH motorvonatai eredeti pályaszámuk megtartása mellett a Szarajevóban található rajlovaci fűtőházba kerültek. A föderációs vasút elsősorban a főváros környéki elővárosi forgalomban számít rájuk napjainkban is: a leghagyományosabb bevetési területük a kiváló adottságú, de kifejezetten elhanyagolt zenicai vonal; a Vagonweb adatai szerint ráadásul az idei menetrendi évben a mostari vonalon közlekedő elővárosi személyvonatok egy részét is a lehangoló állapotú magyar motorvonatok teljesítik.

Éppen a bosnyák Ganzok rossz általános állapota és az országban egyébként közlekedő maroknyi vonat miatt lett az idei nyár egyik legfőbb szenzációja a Bihács és Bosanska Otoka közötti hétvégi kirándulóvonatok beindítása a ŽFBH és Una-Szana kanton vezetésének együttműködésében. Az Una folyó látványos völgyében futó vasútvonal Jugoszlávia felbomlása előtt kulcsfontosságú vasúti kapcsolatot jelentett Knin felé, de a háborúban súlyos károkat szenvedett, a helyreállítása pedig a sínek mentén elhelyezett taposóaknák miatt is elhúzódott. A vonal hervasztó helyzetén azonban ez sem sokat segített, hiszen amellett, hogy Bosznia-Hercegovina és Horvátország határát is többször keresztezi, még entitáshatárt is érint Bosanska Otoka felett – ezek összessége, illetve a három érintett vasútvállalat érdektelensége lényegében kivégezte az Una-völgyi vasutat. Legalábbis eddig.

A 2026 nyarán beindított kirándulójáratok járműigényének kiszolgálására Rajlovacban gatyába ráztak egy Ganz szerelvényt – valójában több egység még használható kocsijait vadászták össze –, ami a szűkös erőforrások miatt láthatóan nem túl nagy lélegzetvételű felújítást követően viszonylag megbízhatóan teljesít két vonatpárt szombati és vasárnapi napokon a két város között. A motorvonat forgalomba állása a magyar vasútbarátok mellett a környékbeli lakosok körében is élénk érdeklődést váltott ki: a kirándulójáratok szép időben rengeteg utast vonzanak, ami kifejezetten nem rossz teljesítmény Boszniában, ahol a kevés vonat és az alacsony színvonalú szolgáltatás jellemzően nem csábít tömegeket a vasútra.